Új euróbankjegyek készülnek, és most mi is beleszólhatunk, milyenek legyenek

Az euróbankjegyek első sorozata 2002-ben került forgalomba, a második sorozat pedig 2013-tól jelent meg. A bankjegyek rendszeres megújítása bevett gyakorlat a jegybankoknál: a technológia fejlődésével a hamisítási módszerek is változnak, ezért időről időre új biztonsági megoldásokra van szükség.

Az újratervezéssel az EKB célja az is, hogy az új bankjegyek könnyebben felismerhetők és használhatók legyenek (többek között a látássérültek számára is), miközben a gyártásuk és teljes életciklusuk környezeti hatását is igyekeznek csökkenteni. És van még egy fontos szempont: húsz év után ideje volt újragondolni, hogyan jelenik meg Európa és közös európai identitásunk a bankjegyeken.

A mostani sorozat az „európai korok és stílusok” témájára épül, Európa különböző történelmi korszakainak építészetét megidézve. Az egyik oldalon ablakok és ajtók jelképezik a nyitottságot mint európai értéket, a másik oldalon pedig hidak, amelyek az európai nemzetek közti kommunikációt szimbolizálják. Ezek nem léteztek valójában, egészen addig, amíg a hollandiai Spijkenissében meg nem építették őket. (Minderről és sok más érdekességről az euró 25. születésnapja alkalmából írt posztunkban olvashattok.) Az új sorozat más történetet mesél majd.

Két téma, hat címlet, rengeteg történet

Az új bankjegyek témájának kiválasztásába már korábban is bevonták az európaiakat. Az EKB 2023-ban nyilvános felmérést indított, amelyben több mint 365 ezer ember mondta el a véleményét. A visszajelzések alapján végül két téma maradt versenyben. Az Európai kultúra a minket európaiakat összekötő kulturális örökségre, közös kulturális terekre és személyiségekre épít. A Folyók és madarak a határokon átívelő természet középpontba állításával Európa természeti sokféleségére, a környezet védelmének fontosságára emlékeztet.

A két téma mellé 2025 elején konkrét motívumokat is kiválasztottak. Az első témában a bankjegyek előlapján európai személyiségek – Maria Callas, Ludwig van Beethoven, Marie Curie, Miguel de Cervantes, Leonardo da Vinci, Bertha von Suttner – jelennek meg. A hátoldalakon pedig azokat a helyeket és tevékenységeket láthatjuk, ahol a közös európai kulturális élet zajlik: előadóművészetet, zenét, iskolákat és egyetemeket, könyvtárakat, múzeumokat és kiállításokat, illetve köztereket.

A másik sorozat hat címlete egy folyó útját követi a hegyi forrástól a tengerig, és minden állomáshoz egy-egy madár kapcsolódik. Az 5 euróson például hegyi forrás és szirti csuszka, a 10 euróson vízesés és jégmadár, a 20 euróson folyóvölgy és gyurgyalag, a 200 euróson pedig tenger és északi szula jelenik meg. A hátoldalakon az európai uniós intézmények épületei kapnak helyet.

Több mint 1200 jelentkezőből tíz döntős

Miután a témák és motívumok megvoltak, jöhetett a tervezés. Az EKB 2025-ben uniós szintű pályázatot írt ki grafikusok számára. Több mint 1200 jelentkező érkezett az EU minden tagállamából, ezek közül 25 tervezőt választottak ki a tényleges bankjegytervek elkészítésére.

A tervezőknek egy teljes, hat címletből álló sorozatban kellett gondolkodniuk, amely egységes vizuális történetet mesél, könnyen megkülönböztethető egyes címletekkel. A terveknek emellett számos technikai és biztonsági követelménynek, valamint akadálymentesítési szempontnak is meg kellett felelniük.

A 25 tervező végül 39 pályázatot adott be. Ezeket egy 21 tagú független szakértői zsűri értékelte. A zsűriben minden euróövezeti országot egy szakértő képviselt, különböző területekről – például grafikai tervezésből, kommunikációból, történelemből vagy kognitív tudományokból. A zsűri végül a két témához öt-öt tervet választott ki.

Most mi is szavazhatunk

Az EKB júliusban hozta nyilvánosságra a döntős terveket, és ezzel együtt elindította a közönség számára készített online felmérést is. Bárki részt vehet benne, életkortól, állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül. A szavazás szeptember 21-én éjfélkor zárul.

Fontos megjegyezni azonban, hogy nem feltétlenül a legtöbb voksot kapó terv lesz a befutó. Az EKB kormányzótanácsa a végső döntésnél több szempontot vesz figyelembe: a tervezési zsűri ajánlását, a technikai értékelést és két közvélemény-kutatás eredményét – az egyik az EKB említett nyilvános online felmérése, a másik pedig egy független kutatócég reprezentatív felmérése az euróövezet lakosságának körében.

A döntés 2026 végén várható, majd a kiválasztott tervet még továbbfejlesztik és tesztelik, és ezt követően megkezdődhet a gyártás előkészítése.

Mikor kerülnek forgalomba az új bankjegyek?

Erre egyelőre nincs pontos dátum. Az EKB szerint még több év, mire az új bankjegyek forgalomba kerülhetnek – a gyártás, a biztonsági elemek fejlesztése és tesztelése, valamint a bevezetés előkészítése mind időigényes folyamat. Az biztos, hogy amikor megérkeznek, nem kell majd egyik napról a másikra lecserélni a pénztárcánkban lapuló eurókat. A jelenlegi bankjegyek továbbra is megőrzik értéküket, és az új sorozattal párhuzamosan is forgalomban maradnak.

Addig viszont előttünk a lehetőség, hogy beleszóljunk, hogy nézzen ki az a pénz, amelyet majd Európa-szerte nap mint nap a kezünkbe veszünk.

A tíz tervet itt lehet megnézni egyben, itt pedig egyesével az egyes sorozatok összes bankjegyét elöl-hátul. Ha átböngészted, akkor pedig itt elmondhatod a véleményed mindegyik tervről.

Forrás: www.europapont.blog.hu