Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség: új uniós keret Európa felkészültségéért és védelméért
Az Európai Bizottság bemutatta az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség megerősítését célzó uniós keretet. A cél az, hogy Európa eredményesebben tudja előre jelezni az éghajlati kockázatokat, illetve jobban fel tudjon készülni és hatékonyabb válaszokat tudjon adni rájuk.
Idén nyáron az elhúzódó hőhullámok és aszályok súlyos erdőtüzeket okoztak, és Európa legnagyobb folyói közül több esetében korábban soha nem tapasztalt alacsony vízállást regisztráltak – eközben az elmúlt években számos pusztító árvíz tanúi is lehettünk. E körülmények rávilágítottak arra, hogy az éghajlatváltozás milyen súlyos következményekkel járhat a lakosságra, a vállalkozásokra és az infrastruktúrára nézve.
Az európaiak 75%-a nagyvárosokban és városi térségekben él. Ma már mindannyian közvetlenül tapasztalják meg az éghajlatváltozás hatásait. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség kialakítása ezért stratégiai beruházás Európa versenyképességébe, biztonságába, egészségébe és jólétébe. A fellépés gazdaságilag is indokolt. A 2022–2025 közötti időszakban az éghajlati károknak tulajdonítható becsült gazdasági veszteségek mintegy 200 milliárd eurót, azaz évi 50 milliárd eurót tettek ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így fogalmazott: „Európában kétszer olyan gyorsan emelkedik a hőmérséklet, mint a globális átlag. Ahhoz, hogy valóban ellenállóvá váljunk az éghajlatváltozás hatásaival szemben, folyamatosan alkalmazkodnunk és tanulnunk kell. Ma a Bizottság bemutatja, hogy Európa milyen szemléletet alkalmaz az éghajlati kockázatokkal szemben – e megközelítés alapja az előrejelzés, a felkészülés és a kockázatkezelés.”
A keretről szóló közlemény rendszerszintű változást szorgalmaz, azaz az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség beépítését valamennyi főbb szakpolitikai területbe, mind belföldi, mind nemzetközi viszonylatban.
Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességről szóló javasolt jogszabály közös viszonyítási alapot vázol fel a globális felmelegedés várható alakulásáról. A jelenlegi tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a Föld az iparosodás előtti szinthez képest 2030-ig 1,5 °C-kal, 2050-ig 2 °C-kal, 2100-ig pedig 3 °C-kal melegszik fel. Ez az előrejelzés közös kiindulópontot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy döntéseik meghozatalakor felmérjék a jövőbeli éghajlati kockázatokat.